Idén márciusban zárult le az a 6 hónapos kongói missziós út, ahol ugyanebben a felállásban sikerült áttörő változásokat végbevinni az alapítvány és a College Othniel szervezetében és működésében. Az új, 2010-es 4 hónapos misszió egyik fő célja a 2009-ben megkezdett reformok folytatása, elsősorban a College Othniel oktatási színvonalának további emelése, ill. minőségi iskolává alakítása. Átfogó célunk továbbá az alapítvány kongói szervezetének fejlesztése, és az intézményeink (College Othniel és La providence árvaház ) további nagymértékű infrastrukturális fejlesztése. A misszió konkrét programjai: 1. Folytatni a pedagógiai és adminisztrációs reformot az iskolában 2. Új szakok beindítása az iskolában (szabás-varrás, kiegészítő informatika, mezőgazdaság-állattenyésztés, tanítóképző) 3. Iskolaépület 2. blokk földszint megépítése (irodák + 2 szaktanterem) 4. Árvaház: a higiéniai körülmények javítása, működési reform a gyerekek egészségesebb életének érdekében, a terület és a ház megvásárlása 5. Önkéntes építészmérnök érkezik 6 hónapra (Bendegúz) szept. végén 6. Önkéntes WHO szakember érkezik 2 hónapra (Mariann) okt. 10-én 7. Humanitárius túrista út okt.19-nov.4. 8. Egyik fő támogatónk 2 hetes adományozó körútra érkezik nov. végén 9. Az EVS pályázat megnyerése esetén 2011. januártól 6 önkéntes fiatal érkezik fél évre, amelyhez elő kell készíteni a terepet. 10. További helyi szponzorok, partnerek keresése. France és családja kongói tartózkodásukról és a misszió eseményeiről naplót vezetnek, mely az Útinapló menüpontban olvasható. Ha kíváncsi vagy a misszió kulturális elemekkel, kongói hétköznapi sztorikkal fűszerezett beszámolójára, melyben kongói és magyar látószögből is megfigyelheted a misszió történéseit, akkor tarts velünk! France, Angelika és Olivér 1. Beszámoló – 2010.08.24: Az utazás jól sikerült, bár nagyon hosszú volt a luandai Angola fővarosa megálló miatt. Este 11-re értünk a szállásunkra. Minden teli van irodabútorral, varrógéppel, írógéppel, számítógéppel, ruhával, székekkel, úgyhogy alig tudunk mozdulni tőle. Azért ne aggódjatok, mostanra már mindennek meglett a helye, úgyhogy újra otthonosan érezzük magunkat az alapítványos házban. 3 napig volt áram is és víz is, már kezdtük azt hinni, hogy változott valami, de aztán visszajött a régi rendszer: 1 nap van, 1 nap nincs víz és áram is. -Iskola és la providence árvahaz: Pénteken meglátogattuk az iskolát és az árvaházat. Találkoztunk a gyerekekkel, akik egy táncos formációval köszöntöttek. Rigean Kabwende ( beteg árvánk) nagyon sovány, csont és bőr. Alig ismertünk rá. Az egész műsor alatt és azóta is azon jár a fejünk, hogyan segíthetnénk a legjobban, hogy meggyógyuljon. Megrendítő volt látni, hogy mekkora akaraterő volt benne a betegsége ellenére. Minden erejét összeszedte, hogy végig tudja csinálni a táncműsort a többiekkel. Természetesen mozdulatai óvatosak voltak. Bennem ( France) megszorult a könny, amikor előjött és elmondta mindenki előtt a beszédét, melynek szavait idézem: Papa France és Mama Angelika sokáig szenvedtem a betegségemben, a ti jelenlétetek megkönnyebbülést és reményt ébreszt bennem, hogy együtt mindent megteszünk, hogy meggyógyuljak. Ilyen szavak után csak még jobban elköteleztük magunkat Rigean gyógyulása érdekében. Egyenlőre azt vezettük be, hogy a saját konyhánkból minden nap kap valami kis kiegészítést az ő ellátásukhoz, ami éppen van, és ami kiegészíti az árvaházi étkezést. Ezen kívül kap roboráló készítményeket, vitaminokat, amit Magyarországról vittünk. Reméljük segíteni fog. Az árvaházban a gyerekeknek nagyon sürgősen le kellene cserélni a szivacsait, mert teljesen elhasználódtak (sajnos elég sokba kerül: 770 $), és a konyha is elég áldatlan körülmények között működik - legalábbis Európához viszonyítva. Új tányérok kellenek, evőeszközök és néhány konyhai edény. Rá kellett jönnünk, hogy egy árvaház működtetésénél számolni kell azzal, hogy időnként bizonyos berendezéseket le kell cserélni. De talán még ettől is sürgősebb a gyerekeknek az iskolakezdéshez szükséges dolgok beszerzése: egyenruha, cipő, tanszerek, tankönyvek, táska) ami számításaink összesen 45 $-ba, több támogató között megosztva 3x15$-ba kerülne gyerekenként. Mama Léontine vállalta a egyenruhák megvarrását, így ezt pl. olcsóbban megússzuk. -Vendég fogadás: A hétvégén hívott és hívatlan vendégek tömkelege lepte el a házunkat, sok sok gyerek is volt, akik Olivérhez jöttek – az unokatestvérei Matadiból és az itteni barátai. :-) Szóval rögtön megkaptuk az indító dózist az afrikai látogatási szokásokból. pL. 5 helyett - akiket ebédre vársz - megjelennek 10-en, aztán másnap reggeltől estig kettesével, egyesével szállingóznak folyamatosan… Hát nem volt egyszerű még át nem állt aggyal tolerálni ezt az egész "kedvességet". :-) Aztán vasárnap este mikor minden vendég elment, átmentünk az árvaházba. Átadtuk a gyerekeknek szánt ajándékokat - egyik támogatónktól saját kezűleg készített füzetborítókat kaptunk, és egy-két apróságot, amit az árvaháznak hoztunk. Rigean állapotáról is kicsit többet megtudtunk, mint első nap, és elkezdtük adni neki a vitamint. És kicsit oldottabb hangulatban tudtunk egyet játszani és mesét nézni a laptopon – mert a Kisvakondot nagyon szeretik.  - Kezdödik a munka: A hét hétfő reggel a szokásos vezetői értekezlettel kezdődött. France felvázolta a 4 hónap alatt várható programokat, elképzeléseket a vezetőknek (Papa Simon és M. Albini), akik aztán reflektáltak rá (nagyon pozitívan és lelkesen), ill. beszámoltak a saját területüket érintő helyzetről, fő kérdésekről. Délután az iskolába mentünk egy kicsit hosszabb terepszemlére mint első nap. A fabódéból Totoék (informatikus + a könyvelő) átköltöztek egy hűvös, szellős tanterembe a nyári szünet erejéig, de sajnos a tanévkezdéskor vissza kell mennünk a "dobozba", ahol meg fogunk főni. Mama Liliane a könyvelő-pénztárosunk már előre szenved tőle, amit teljesen megértek. Eléggé áldatlanok a körülmények és alig kapunk levegőt bent, annyira nem jó a szellőzése. Nagyon várjuk már azt a történelmi pillanatot, amikor átköltözhetünk az új kőirodába, ahol lesz levegő, mert egymással szemben lévő oldalon lesznek az ablakok, hogy jól átjárja a "természetes légkondi" a helységeket. De ehhez előbb még szponzort kell találnunk. Az iskola 2. blokkjának földszintje az irodákon kívül két szaktantermet is tartalmaz a számítógépeknek és a varrógépeknek. Kedden délelőtt az iskolában tartottunk iskolai szintű vezetői értekezletet, ahol az évkezdéssel kapcsolatos feladatokról beszéltünk. Ezen kívül Toto megkapta az új adatbázist, amit Kocka András önkéntes programozónk és Angelika készítettek Magyarországon. Ezúton is köszönjük a szép munkát! Toto az idén már ebbe a programba viszi fel az újonnan beiratkozó diákokat, és ebbe rögzíti a gyerekekkel kapcsolatos összes iskolai információt, történést. Sajnos Olivér a nagy hétvégi gyereksereggel a játszás közben elég nagy dózist kapott az afrikai porból, úgyhogy egy kis hasmenése lett, hányt is azóta egyszer kétszer, úgyhogy délután elvittük az orvoshoz, aki felírt neki gyógyszereket a férgek és hányás, hasmenés ellen is. És persze most már odafigyelek, hogy ne játsszon a porban, és piszkos kézzel ne nyúljon a szájához, stb. Nem kell azért aggódni, ez is hozzátartozik a környezetváltáshoz és a szervezet egy idő után hozzászokik az itteni baktériumokhoz. Egyenlőre itt tartunk, csípnek a szúnyogok és nagy a kipufogó gáz az utakon, de legalább éjjel - vagy inkább hajnalban csend van, nagyobb mint Budapesten.