Általános, hogy a fejlődő országok polgárai nem, vagy csak korlátozottan érvényesíthetik földtulajdonhoz való jogukat. Az ingatlanjogok érvényesítése szempontjából a női lakosság halmozottan hátrányos helyzetből indul. Sok esetben még mindig szocio-kulturális tényezők korlátozzák a nők vonatkozó jogait. Pedig, ha itt is érvényesülne a nemek közötti egyenlőség, az nagyban javítaná a családok, gyermekek, és természetesen a női lakosság jólétét is.

A fejlődő országokban a nők jellemzően a férfiaknál sokkal kisebb arányban birtokolnak földet, ha pedig mégis, akkor kevesebb jogot gyakorolhatnak felette, vagy rosszabb minőségű területet kapnak, mint férfi társaik. A világ nagy részén uralkodó patriarchális kultúrákban a férfi kimondatlanul is a háztartás feje, így ő dönt a források felhasználásával kapcsolatban is. Így tehát a nőknek nemcsak földtulajdonuk nem lehet, de az abból származó jövedelem felhasználásába sincs beleszólásuk. Pedig ez számos pozitív változás elindítója lehetne, amelyek közül talán a legfontosabb a család jólétének biztosítása. A vidéki régiókban ennek különösen nagy szerep jut, az itt élő asszonyok ugyanis kulcsszerepet játszanak a család változatos élelmezésében, és a gyerekek egészségének megőrzésében.

Földtulajdon a nők kezében – jobb ellátás a családnak

Azokban az országokban, ahol a nők nem rendelkeznek földtulajdonnal, 60%-kal több gyermek alultáplált. Ennek oka egyértelmű: statisztikák alapján kijelenthető, ahol családon belül a nőknek is van beleszólásuk az anyagi források, beleértve a földből származó bevételek beosztásába, ott több jut a gyermekek megfelelő étkeztetésére. Egy tanulmány rámutatott arra is, hogy minél több anyagi javat birtokol a feleség a házasságban, a család költségvetésének arányosan annál nagyobb részét fordítják ételre, oktatásra és egészségügyi ellátásra. Becslések szerint ma világszerte 870 millió, vagyis minden 8. ember alultáplált, ennek következtében pedig évente 3 millió 5 év alatti gyermek hal meg. A fenti adatok tehát egyértelműen alátámasztják a nők tulajdonjogainak és döntéshozói hatáskörének fontosságát.

A biztos jövő záloga

A többnejűség is gyakran súlyosbítja a jogilag amúgy is nehéz helyzetben lévő nők életét. Szokásjog alapján a második feleség gyakran az első feleség földjének egy darabját kapja meg, így az ő jogai csorbulnak. Ugyanígy a második feleséget sem védi a törvény, hiszen a családban betöltött státusza alapján gyakran az első feleség és annak családja örökli a férj teljes vagyonát. Az egyértelmű, törvény által védett tulajdoni viszonyok tehát azt is biztosítják, hogy a nők idősebb korukra vagy férjük halála után ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe. Megfigyelhető az is, hogy a földtulajdonnal rendelkező nők szívesebben és hatékonyabban vesznek részt közösségük ügyeiben és a politikában is.

A törvények, szokások és normák országonként, régiónként és etnikai csoportonként különböznek. Az azonban jól látszik: ha a nők földtulajdonhoz való joga biztosított, annak csak pozitív hozadéka lehet a családok, a szűkebb közösség és az egész társadalom jóléte szempontjából is.

Ez a cikk az Európai Unió támogatásával jött létre. Tartalmáért teljes mértékben az Afrikáért Alapítvány felel és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.