Az éghajlat-változás miatt sokkal nagyobb számban fordulnak elő szélsőséges, kiszámíthatatlan időjárási jelenségek, amelyek mindennapos gondot jelentenek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára. 2004 és 2013 között 6.525 természeti katasztrófát regisztráltak, amelyek 2 milliárd embert érintettek, főleg a fejlődő országokban.

Ezen kívül a természeti csapások száma is ugrásszerűen megnőtt. Az Accuweather adatai szerint 2000 és 2009 között háromszor annyi katasztrofális időjárási esemény – árvíz, aszály, vihar, ciklon, hő- és hideghullám, erdő- és bozóttűz – történt, mint az 1980-89 közötti időszakban. Ezek 80%-a bizonyítottan a klímaváltozás hatására alakult ki.

Az éghajlat-változás nagyban nehezíti az extrém szegénység felszámolását, akadályozza a fenntartható fejlődést, az időjárás jelentette veszélyek pedig sokkal nagyobb mértékben sújtják a népesség legszegényebb, perifériára szoruló csoportjait. Ezért napról napra egyre nagyobb jelentősége van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésének, és stabil, fenntartható módon működő települések létrehozásának. Így az Afrikáért Alapítvány és a Habitat for Humanity Teremtsünk Biztos Lakhatást projektjének is kiemelt célja a klímaváltozásban leginkább érintett közösségek megsegítése.

Klímaváltozás – A szegények a legkiszolgáltatottabbak

A globális felmelegedés hatásai leginkább a szegényebb rétegeket érintik, hiszen főleg ők élnek a szélsőséges időjárásnak kitett régiókban. Ennek oka az, hogy a biztonságosabb területeken az ingatlanárak is jóval magasabbak, amit ők nem engedhetnek meg maguknak. Ráadásul a természeti katasztrófák okozta károk kockázatát sem képesek csökkenteni, mivel nem vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésükre anyagi, emberi és kormányzati erőforrások.

A klímaváltozás jelentette kihívásokat tehát muszáj megoldani, méghozzá a közösségek egyedi igényeire szabott, változatos eszközökkel. Ezek a következők lehetnek:

  • Kármegelőzés: fontos, hogy a közösségeket segítő programok keretében olyan házak épüljenek, amelyek ellenállnak a természeti katasztrófáknak. Ez nem csupán erős, stabil szerkezetű épületeket jelent. Elengedhetetlen, hogy a helyi mesteremberek tudják, mitől ellenálló egy ház, és éghajlat-érzékeny anyagok felhasználásával építsék meg. De a csapások elkerüléséhez ugyanilyen fontos például a kiirtott erdők újratelepítése is
  • Felkészülés a katasztrófákra: oktatóprogramok segítségével ismertethetjük meg az érintett közösségekkel, hogyan tudnak a legjobban felkészülni az esetleges természeti csapásokra.
  • Érdekképviselet: fontos, hogy a klímaváltozás által leginkább érintett szegény rétegek is hallassák a hangjukat. Nem lehet, hogy kormányzati döntések és irányelvek szülessenek úgy, hogy az ő érdekeiket figyelmen kívül hagyják. Lényeges még, hogy a családok számára szilárd bérleti és tulajdonjogokat biztosítsunk, hiszen jóval nagyobb eséllyel készítik fel otthonukat egy természeti csapás kivédésére, ha tudják, hogy még hosszú évekig ott fognak élni.
  •  Pénzügyi segítség: pénzügyi szervezetekkel együttműködve hitelekkel, mikrofinanszírozási és biztosítási rendszerekkel támogathatjuk a közösségeket a kockázatok csökkentésében.
  • Az energia-felhasználás visszaszorítása: alternatív energia és építőanyagok alkalmazásával csökkenthető az energia-felhasználás és a szén-dioxid kibocsátás. Ehhez hozzájárulhat, ha a házak például bambusz vagy eperfából épülnek. A fűtési és főzéshez használt rendszerek felújításával is rengeteg energia takarítható meg, viszont csak akkor, ha a szegényebb rétegek is hozzáférnek fenntartható energiaforrásokhoz, például napelemhez vagy kis fogyasztású tűzhelyekhez.

Amennyiben még többet szeretnél megtudni a világ, és elsősorban az afrikai országok lakhatási és földtulajdonjogi problémáiról, kövess minket Facebookon vagy Instagram oldalunkon!

Ez a cikk az Európai Unió támogatásával jött létre. Tartalmáért teljes mértékben az Afrikáért Alapítvány felel és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.