AKTUALITÁSOK
Az afrikai hadzabe törzs az egyetlen olyan, máig fennmaradt törzs, amely tisztán vadászó-gyűjtögető életmódot folytat, távol a civilizációtól, elhatárolódva annak hatásaitól. A kelet-afrikai Rift-völgy területén vándorolnak, általuk készített íjakkal és nyilakkal vadásznak prédáikra; a kisebb rágcsálóktól kezdve egészen a nagyobb ragadozókig. Gyümölcsöt és gyökereket is fogyasztanak, melyek begyűjtése a nők feladata, így a nappalt a férfiaktól külön töltik, éjjel azonban együtt térnek nyugovóra. Hogy ezeken kívül miben rejlik még különlegességük, mai cikkünkből kiderül!
Amint azt az előző cikkemben is írtam, és ahogy azt mondani szokás; Afrika az emberiség bölcsője. A Föld bármely részéhez képest Afrika rendelkezik a leghosszabb történelemmel, az evolúció során itt fejlődött ki az ember, és innen származunk mindannyian. Régebben megoszlottak a szakértői vélemények ezzel kapcsolatban, viszont mára a vita lezárult. Rengeteg bizonyítékot lehetne felsorakoztatni ezen kérdéskör vitatása során, akár a fentebbi állítás mellett vagy ellen, kezdve a darwini elmélettől a teremtéstörténetig, azonban a mai cikkünkben ezt nem fogjuk megtenni. Ma ismét egy nagyon érdekes törzsről olvashatunk; arról a törzsről, amely mind a mai napig vadászó-gyűjtögető életmódot folytat. Ez a nép nem más, mint a hadzabe törzs, amely egyedülálló, ugyanis ez az egyetlen olyan nép, amely teljes mértékben tisztán, a civilizációtól távol maradt fenn. Ismerjük csak meg ezt az ugyancsak különleges népet!
A kelet-afrikai Rift-völgy területén található nép az ottani kráterektől kb. 100 km-re található, száraz mederben él. Teljes mértékben vadászó és gyűjtögető életmódot élnek, különböző időközönként vándorolnak egyik területről a másikra, de mindig egy bizonyos nagyobb területen belül. Érdekes példát mutatnak ezzel számunkra, hogy hogyan éltünk mi, emberek valamikor több ezer évvel ezelőtt.
Hagyományos módon gyújtanak tüzet, nincs semmiféle eszközük erre, íjakat és nyilakat készítenek és azokkal járnak vadászni. A nyilak végét méregbe mártják, így sokkal hatékonyabb lesz a vadászat. Minden vadászat előtt kötelező módon eltáncolnak egy rituális táncot, ami a vadászat sikerességét szolgálja.
A férfiak és a nők együtt alszanak, de a napot külön töltik; ez főleg azért van, mert tevékenységük eltérő. A nők fő feladata a gyümölcs gyűjtés és a gyerekek táplálása. A „Shumuku” nevű gyökér nagyon fontos táplálék számukra, mivel rengeteg a nedvességtartalma és nagyon tápláló, főtten és frissen is egyaránt fogyasztják. Csak és kizárólag természetes táplálékot fogyasztanak, semmi, a civilizációból származó ételt nem esznek. Ha a vadászat – ami a férfiak dolga – nem sikerül, tehát nem zsákmányolnak állatot, akkor maradnak a gyümölcsök, gyökerek. Ha elejtenek egy nagyobb testű állatot, mindenki eszik belőle, viszont semmilyen állatot nem fogyasztanak tovább a leölése utáni ötödik nap elteltével. A húst, ahogy őseink is tették, a könnyebb fogyaszthatóság és emészthetőség érdekében megfőzik, vagy megsütik, legyen az kisebb méretű rágcsáló, vagy nagyobb testű ragadozó.
Ezek természetesen kiemelten egészségesek, nem zsírosak, és nincsenek tele ízfokozókkal, mint azok az ételek, amelyeket mi fogyasztunk. A törzsben nem is lehet megfigyelni elhízott, vagy túlsúlyos embert. Megvan, hogy a tápláléknak ki melyik részét kapja, ez természetesen az aktivitástól függ, hiszen a férfiaknak, akik vadásznak, több energiára van szükségük, mint a nőknek vagy a gyerekeknek.
A hadzák úgy szeretnek élni, mint ahogyan őseik éltek. Meg vannak győződve róla, hogy a barlangrajzok, amelyek a barlangok falait díszítik, őseik munkái, és ez számukra nagyon fontos. A kormány felajánlott nekik házakat és termőföldet, hogy legalább termesszenek zöldségféléket, esetleg próbálkozzanak az állattenyésztéssel, de ők a hagyományos életmód fenntartása mellett döntöttek.
Egy másik különlegessége a törzsnek, hogy számukra nincs idő. Nem tartják számon az idő múlását; ha megkérdezel egy hadzát, hány éves, nem fogja tudni megmondani, mert ők ezt nem tartják számon. Érdekes egy törzs, nem? Számunkra elképzelhetetlen ez a fajta élet, pedig ha belegondolunk, ez lenne a természetes. Szaladunk nap mint nap, és őrülten hajszoljuk magunkat különféle rövidtávú célok elérése érdekében, miközben vannak, akik egyszerűen csak élik az életet, és nem gondolják túl az egészet.
Miért is fontos ezekkel a témákkal foglalkozni? Szerintem azért, mert fontos, hogy rájöjjünk; az, ami most körbevesz minket, nem alapvető, és nem szabad természetesnek vennünk, hiszen valamikor régen mindannyian innen indultunk. Becsüljük meg azt a sok kényelmet és minden jót, ami elérhető számunkra. Szerintem Afrika az a hely, ahonnan az egész emberiség indult, és éppen ezért mindenki meg tudja találni önmagát itt, ezen a kontinensen. Akár a szokásokban, természetben vagy ténylegesen bármiben, hiszen tudjuk: Afrika a mi Afrikánk 🙂
Olvass az afrikai magyarokról is!
Szerző: Kecskés Csaba
Forrás:
Mother Africa – History Of Africa with Zeinab Badawi [Episode 1]
