AKTUALITÁSOKÖnkénteseink írták
„Afrika utolsó édenkertje” nem más, mint a gaboni Loango Nemzeti Park területe, amely megnevezését J. Michael Fay ökológustól kapta. Az amerikai természetvédő, és expedíciós csapata a National Geographic Society támogatásával 1999-ben tett meg 15 hónap alatt, közel 3000 km-t a MegaTransect nevű projekt keretében a Kongó-medence mélyén fekvő esőerdőn keresztül az Atlanti-óceán partjáig. A túráról szóló publikációk rávilágítottak arra, hogy az esőerdő flórája és faunája mennyire egyedi, és milyen kulcsszereppel bír bolygónk ökoszisztémájának védelmében. Gabon akkori elnöke, Omar Bongo – részben az expedíció eredményeinek köszönhetően – 2002-ben 13 nemzeti parkot létesített, amelyek az ország területének több, mint 10%-át fedik le. Az országon belüli nemzeti parkok területi arányának tekintetében Costa Rica után Gabon vezeti a rangsort globális szinten, a két ország környezetpolitikájában pedig több hasonlóságot is felfedezhetünk.
Gabon az Egyenlítő mentén fekszik, kőolajban és ásványkincsekben gazdag, afrikai viszonylatban vizsgálva viszont kis ország; területe 267 667 km2. Felszínének 85%-át esőerdő borítja, itt él az afrikai gorilla populáció 80%-a, az erdei elefántok 60%-a, továbbá olyan különleges állatok, mint a gaboni vipera és a narancssárga krokodil. Utóbbi állatfaj azért is említésre méltó, mert főként az abandai földalatti barlangokban él, és ritkán figyelhető meg. Gabon természetközelségét mutatja, hogy az ország nemzeti szimbóluma a címerében is megjelenő fekete párduc. A kiterjedt mangrove erdőktől nem messze 800 km hosszú fehér homokos tengerpartot és kiterjedt lagúna-rendszert találunk.
Részben a Loango Nemzeti Park védelme alatt álló partszakasz kedvelt helye a tengeri teknősöknek, delfineknek, de a hosszúszárnyú bálnák is érintik vonulásuk során. Ugyanakkor igazi hírnevét a szörföző vízilovak adják. A Mike Fay csapatában dolgozó fotós, Nichols képei bejárták a világot – az egyébként édesvizet kedvelő- gaboni vízilovakról, amint az óceán hullámai közé vetik magukat, kitárják a lábaikat és meglovagolják a szembe érkező hullámokat. A Loango Nemzeti Parkban számos túrát szerveznek, ilyen a gorilla trekking, melynek keretében a főemlősök hétköznapjait testközelből lehet megfigyelni. Sajnos a járványügyi helyzetből kifolyólag ezek tavaly óta nem kerülnek megszervezésre, amely jelentős bevételkiesést okoz a parknak.
Ha már Gabonról beszélünk, fontos megemlítenünk, hogy az elmúlt évtizedekben az ország egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, komoly intézkedéseket tesz a felelős erdőgazdálkodás területén, valamint az illegális fakitermelés és – elsősorban az elefántok ellen irányuló- orvvadászat visszaszorítására. Tudatosan építi az ökoturizmus ágazatát, amellyel az ország turisztikai vonzerejét hosszútávon növelheti és felelősen fenntarthatja. A nemzetközi turizmus bevételt, fejlődést, munkahely teremtést jelent, ezért Libreville kitűzött célja, hogy évente egymillió külföldi látogatót csábítson az országba. Az ökoturizmust több helyi civil szervezet is támogatja. A Gabon Untouched például önkénteseivel rendszeresen tisztítja a partokat, szemetet szed, továbbá, jó gyakorlatokat dolgoz ki a helyi lakosok motiválására és környezetvédelmi tudatosságuk növelésére, valamint népszerűsíti a műanyag hulladék újrahasznosítását. A szervezet a fenntartható ökoturizmus jegyében turistautak megszervezésében is szerepet vállal, és vannak oktatási, egészségügyi és kulturális örökségvédelmi projektjei is.
Visszatérve a kormányzati lépésekhez, Gabon az első olyan afrikai állam, amely pénzt kap a nemzetközi közösségtől esőerdeinek védelméért cserébe. Az ENSZ által 2015-ben létrehozott Közép-afrikai Erdészeti Kezdeményezés (Central African Forest Initiative, CAFI) keretében nemzetközi donorok pénzzel támogatják és motiválják azokat a CAFI-ban résztvevő afrikai országokat, amelyek természeti adottságaik révén ellensúlyozhatják a világ szén-dioxid kibocsátását. Idén júniusban Norvégia a CAFI-n keresztül 17 millió $-t fizetett Gabonnak a kiszámított szén-dioxid kvóták alapján, melyet a következő években további 150 millió $ követhet. Az idei összeg Gabon éves GDP-jének megközelítőleg 0,1%-a, melyet az ország környezetvédelmi minisztere, Lee White brit biológus professzor (a miniszter személye is beszédes) elmondása alapján további erdővédelemhez kapcsolódó tevékenységekre fordítanak. A becslések szerint a gaboni esőerdők évente 127 millió tonnányi szén-dioxidot kötnek meg, ami olyan, mintha 30 millió autót vonnánk ki a forgalomból egyszerre. Gabon jóval kevesebb szén-dioxidot bocsájt ki, mint amennyit esőerdői megkötnek, de az elmúlt években az erdőirtás és az illegális fakitermelés mérséklésével még jobb arányt ért el.
Afrika utolsó édenkertjének tudatos környezetpolitikája követendő példát állíthat a térség többi országa elé.
Szerző: Molnár Évi
Ha szeretnél hasonlóan izgalmas témáról olvasni, szeretettel ajánljuk önkéntesünk, Évi afrikai műkincsek témában írt cikkét, melyet egy kattintással elérhetsz!
Kapcsolódó oldalak:
Kerekasztal – beszélgetés J. Michael Fay részvételével – National Geographic Society: The expedition that changed the conservation
Gaboni nemzeti parkokat felügyelő szerv Facebook oldala, számos érdekes videóval
Gibbens, Sarah: Orange Cave Crocodiles May Be Evolving Into a New Species. National Geographic 2018.01.30.
Források:
Africanews Youtube csatornája: Gabon: Africa’s Last Eden. 2019.03.21.
Frost, Rosie: Gabon is the first African country to get paid for reducing carbon emissions. 2021.06.24.
Gabon is first African country paid to protect its rainforest. BBC News 2021.06.22.
